Ma 2014. november 24. hétfő Emma napja van.
Nyitólap | Tudod-e? | Kisokos | Tanácsadók | Játékok | Jóslás | Horoszkóp | Eseménynaptár | Ajándékkereső

Szavazás

A SZAKÍTÁSRÓL
 
Advertisement

Bölcsesség

Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete.
 

Vicc

A férj a feleségéhez:
- Drágám! Tudom, hogy ragaszkodsz hozzá, de elég zavaró, hogy édesanyád már 10 éve itt lakik velünk.
- Az enyém? Azt hittem, a tied!

 
 

 


Nyitólap arrow Zöld Sziget arrow Új élet új cserépben
 Advertisement


Új élet új cserépben Nyomtatás E-mail

 A szobanövények cserepét ilyenkor érdemes nagyobbra váltani, a földet kicserélni. Azonban érdemes felkészülni: az átültetés időrabló és lakást koszoló tevékenység.

.

A növénycsaládok más-más időpontot igényelnek az átültetésre. Az őszi inkább azoknak kedvez, amelyek teljes levélzettel, komfortos körülmények között vészelik át a telet. A sötét, hűvös helyen telelőket azonban tavasszal jobb átültetni. Egy-egy nagyobb növény átültetésére legalább 20-30 percet kell szánni. Ilyenkor van mód arra, hogy az elpiszkolódott, vízköves cserepet megtisztítsák, és sok pénzt spórolnak meg, ha a növényeket egymás kinőtt edényeibe ültetik. A "cseréplépcsőt" érdemes betartani, mert sem a túl kicsi, sem a túl nagy edény nem jó. A rendszeresen átültetett növények esetében az új cserépnek legalább négy centivel nagyobb átmérőjűnek kell lenni. A használt cserepet gyökérkefével kell kisikálni, mert a vegyszerek felszívódnak és mállaszthatják az agyagot is. A műanyag edényekhez lehet használni vízkőoldót. A mosás után alapos öblítésről kell gondoskodni.

Az átültetésnél szemügyre kell venni a növény föld alatti részeit. Ha felismerik a legyengültségre utaló vöröses, barna vagy világos levélfoltokat, amelyeket különböző gombabetegségek okoznak, vagy a szürkepenészt, a lisztharmatot, és eltávolítják a fertőzött leveleket, valamint súlyosabb esetben gombaölő szerrel védekeznek, akkor a növénynek esélyt adnak a túlélésre. Az átültetés közben kiderülhet, hogy miért gyengélkedett egész télen a növény. A lankadó, hervadó levélzetért a szártőrothadás a felelős. A gombák a húsos, nedvdús szárú növényeket a gyökér és szár találkozásánál támadják. Az ilyen példánnyal nincs mit tenni, ki kell dobni. A gyökérrothadást elsősorban a hűvös környezet és a hosszú vízben állás okozhatja. Ha a föld feletti részek erősek, akkor a beteg gyökereket le kell vágni, a megmaradtakat pedig vízsugárral érdemes lemosni. Ezután következhet az ültetés. Ha több növényt is megtámadott valamilyen gombabetegség, akkor a téli tartástechnológiával volt baj, ezeket a növényeket túlságosan bőven öntözték, számukra nem megfelelő árnyékos és zárt helyen voltak. Értelemszerűen váltani kell, mert a szellős, világos helyen a gombák nem támadnak.

Ha szemre is túlságosan dús a kinőtt cserépből előkerülő növény gyökérzete, akkor érdemes a földgyökérlabdát egy éles késsel körbevágni, és ezután ültetni az új edénybe. Az átültetés általában a legegyszerűbb gyógymód a növény elveszített életkedvének visszaszerzésére. Vannak azonban olyan növények (ilyenek például a broméliák), amelyek nem szeretik az átültetést. A már több éve élő broméliát nehogy átültessék közönséges virágföldbe! Ha mindenáron az átültetés mellett döntenek, akkor olyan kertésztől vásároljanak földet, aki broméliával foglalkozik, vagy ajánlható a kertészeti áruházakban megvásárolható különleges tápoldat.

Mivel a növényeket télen nem szabad tápoldatozni, ezért az átültetéskor az új földdel együtt gondoskodni kell a nyári időszakra a növekedést, virágzást serkentő táplálékról is. A szabályozott lebontású műtrágyák a legjobbak. A földhöz keverve tartósan biztosítják a megfelelő tápanyagellátást. De aki nem tart tőle, szerves trágyát is rakhat a cserép aljába. A szakkereskedésekben vásárolhatóak szagtalan szerves anyagok is. A tőzeggel óvatosan kell bánni, mert savanyú kémhatású.

Mindent a maga földjébe

A növények eredeti élőhelyükön szeretnének élni. Kis túlzással majdnem minden dísznövény más talajt kívánna magának. A növények kedvében akkor járnak, ha számukra a legjobb földbe ültetik. A forgalomban lévő virágföldeket a talajok kémhatása szerint külön is jelzik, és a zsákokon jól olvasható "A", "B", "C", "általános" jelzéssel különböztetik meg. A kémhatását tekintve semleges, általános virágfölddel egyik növénynek sem árt az átültető. De vannak olyan növények, amelyek A típusú - magas tőzegtartalmú, laza szerkezetű, jó víztartó képességű, enyhén savanyú (5,9-6,4 pH) és magas nitrogéntartalmú - földet igényelnek. Ilyenben érzi jól magát többek között az afrikai ibolya, alokázia, azálea, begónia, billbergia, csónak orchidea (Cymbidium), erika, gardénia, gloxínia, guzmánia, hortenzia, jázmin, jukka, páfrány(ok), rododendron, strelitzia, szobafenyő, vrizea, zamioculcas. A B típusú, semleges kémhatású (6,5-7 pH), általános virágföldeket kell használni az aloé, anyósnyelv, avokádó, dália, dieffenbachia, díszpaprika, dracéna, filodendron, karácsonyi kaktusz, klívia, korallvirág, kroton, mályvák, mikulásvirág, pletyka, petúnia, viaszvirág, vízipálma, valamint a legtöbb hagymás és gumós növénynek. A "C" jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású: enyhén lúgos (7-7,5 pH) kémhatású virágföld a mészkedvelő növények számára. Ilyen a legtöbb pálma és citrus, arália, kefevirág, kontyvirág, kukoricalevél. Az általános virágföldeken túl forgalmaznak speciális földkeveréket muskátliknak és más balkonnövényeknek, kaktuszoknak, orchideáknak, vízinövényeknek, valamint az örökzöldeknek is.

Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

-Népszabadság-

 

Hozzászólás

Csak regisztrált felhasználó küldhet be hozzászólást!
Jelentkezz be, vagy regisztráld magad!

 


 

Loading...






Elfelejtett jelszó?
Advertisement

Időjárás

Budapest
4°C
Budapest 4°C | Debrecen -3°C | Kecskemét 2°C | Pécs 1°C | Szeged 0°C | Szolnok 0°C
ImpresszumAdatvédelemKapcsolatPartnereink